Az árverezés feltételeit és jogkövetkezményeit a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályozza.
Árverezni személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni.
Az adós az árverésen sem személyesen, sem meghatalmazottja útján nem árverezhet, és az ingatlant árverés útján közvetve sem szerezheti meg.
Ingatlanra csak az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 10 %-át legkésőbb az árverési ajánlatának megtétele előtt a végrehajtónál letétbe helyezi, és személyi adatait (képviseleti jogosultságát) a végrehajtónál igazolja.
Az előleg letétbe helyezése az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal árverést kitűző Igazgatóságának végrehajtói letéti számlájára történő átutalással is teljesíthető. Az előleg összegét olyan időpontban kell átutalni, hogy az az árverés időpontját megelőzően megérkezzen a végrehajtói letéti számlára. A letétbe helyező csak akkor árverezhet, ha az átutalásról szóló terhelési értesítőt legkésőbb az árverési ajánlatának megtétele előtt a végrehajtónak bemutatja és a másolati példányt átadja.
Az árverési előleget nemcsak az árverés megkezdése előtt, hanem az árverés közben is le lehet tenni, ha az árverező később kíván a licitálásba bekapcsolódni. Árverési ajánlatát az árverező ebben az esetben is csak az előleg letétele és személyi adatainak (képviseleti jogosultságának) igazolása után teheti meg.
A licitálásba legkésőbb az ingatlanra ajánlott legmagasabb licitár háromszori kikiáltása előtt lehet bekapcsolódni.
Az árverési vevő által letétbe helyezett előleg a vételárba beleszámít.
Akinek az ingatlanszerzése engedélyhez van kötve, az árverezése előtt igazolni köteles, hogy az engedélyt megkapta.
Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árveréstől - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot eldöntő határozat jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni, vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára. Ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.
A végrehajtó a vételár megfizetésére legfeljebb 2 hónapig terjedő halasztást adhat, ha ezt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi. Fizetési halasztás esetén az árverési vevőnek a vételár előleggel csökkentett összege után az esedékesség napjától a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell fizetnie.
A Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell fizetni akkor is, ha az árverési vevő a vételárat az árverést követő 15 napon belül, vagy ha az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslat jogerős elbírálásától számított 15 napon belül, illetve ha az engedélyezett fizetési haladék időtartama alatt nem fizeti meg.
Ha az első árverés sikertelen, akkor az ingatlan az árverést követő 3 hónapon belül - a végrehajtó által kitûzött időpontban - második árverésen kerül értékesítésre. A második árverésen az első árverésre vonatkozó szabályok érvényesülnek. A vételár megfizetését elmulasztó korábbi árverési vevő azonban a második árverésen nem árverezhet.
A második árverés nem kerül megtartásra, ha a korábbi árverési vevő a második árverés megkezdése előtt befizette a vételárat, vagy azt átutalta és az erről szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta, másolatát részére átadta, továbbá megtérítette a második árverés kitûzésével felmerült költséget. Az utólag megfizetett vételárba az első árverésen letett előleget nem lehet beszámítani, azt az árverési vevő véglegesen elveszti.
Ha a második árverésen az ingatlant alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a korábbi árverési vevő felajánlott, a különbözetet a korábbi árverési vevő köteles megtéríteni. Az adóhatóság a vételár-különbözet megfizetésére határozattal kötelezi az árverési vevőt. A megtérítendő összegbe az elveszett előleg beleszámít.
Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.
Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli.
Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetén az adós tulajdonostársai együttesen kérhetik, hogy árverezzék el az egész ingatlant. Az ingatlanra az adós kivételével bármelyik tulajdonostárs árverezhet.
Az árverésen a tulajdonostársakat elővásárlási jog nem illeti meg.
A tulajdonszerzés illetékköteles.
